Tudnivalók a gyémántokról
A köztudatban az él a gyémántról, hogy a legritkább és emiatt legértékesebb drágakő a Földön. A valóságban egyáltalán nem így van: bolygónk egyik legkeményebb (a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit keményebb csak nála) természetes ásványa nem olyan ritka, bár képződéséhez speciális körülmények kellenek. Értékét elsősorban nagyfokú keménységének köszönheti, amely – többek között – ipari felhasználásra is alkalmassá teszi.
A természetes gyémánt
A gyémánt nagy széntartalmú anyagokból, magas nyomáson (kb. 4500-6000 MPa) képződik, 900-1300 °C közötti hőmérsékleten. A drágakövek között ez az egyetlen vegytiszta elem, mivel a gyémánt a szén egy allotróp módosulata, kizárólag szénatomokból épül fel.
Gyémántbányászat
Bár sok helyen is bányásszák világszerte, de a gyémánt kitermelés 99%-a a valóságban egyetlen család kezében összpontosul. Szinte minden kitermelt és értékesítésre kerülő gyémánt az Oppenheimerek kezében lévő Dél-afrikai bányákból származik, s a család gondosan ügyel rá, hogy ne értékesítsen túl sokat a kövekből és ezáltal magasan tudja tartani azok értékét.
A gyémánt legfőbb jellemzői
A kerek, brilliáns csiszolási formájú gyémánt bír a legnagyobb ragyogással minden irányban, így ez a fajta csiszolási mód a meghatározó a piacon. A kereskedelemben a gyémántokat a 4C, azaz az alábbi jellemzők alapján lehet besorolni: Cut (csiszolási forma), Clarity (tisztaság), Colour (szín), Carat (karát).
Csiszolás, csiszolási forma:
A gyémánt különleges fényvisszaverő képessége, brillanciája (tüze) megfelelő csiszolással fokozható: a briliáns csiszolású gyémánt 100%-osan képes visszaverni a befogadott fényt. Ezt a fajta csiszolási módot elsősorban ékszerekbe szánt köveknél, illetve kifejezetten fényszórásra épülő (pl. lézeres) műszaki berendezéseknél alkalmazzák. Keménysége miatt a gyémánt csakis saját porával csiszolható.
Tisztaság:
A tisztaság azt mutatja meg, hogy található-e hiba (mikroszkópikus repedés, belső gyémántkristály, stb) a drágakőben, és ha igen, az milyen mértékű. Minél nagyobb vagy több zárvány található benne, a gyémánt értéke annál alacsonyabb lesz, mivel fényvisszaverő képessége, átlátszósága romlik.
- IF – tökéletes tisztaságú gyémánt
- VVS1, 2 – rendkívül apró, szakértők számára is csak nehezen felfedezhető zárványokat tartalmaz
- VS1, 2 – nagyon kicsi, csak tízszeres nagyítással észrevehető zárványokat tartalmaz
- SI1, 2, 3 – tízszeres nagyítóval könnyen felfedezhető zárványokat tartalmaz
- I1, 2, 3 – közepes, szabad szemmel is látható zárványokat tartalmaz
- P1, 2, 3 – nagy, szabad szemmel is jól látható zárványokat tartalmaz
Szín:
A legértékesebb gyémánt a „fehér”, azaz színtelen gyémánt, amely tökéletes tisztaságú. Emellett rengeteg színben előfordulhatnak, a zárványban lévő anyagtól függően kapják színezetüket. A színes, de átlátszó gyémántokat Fancy gyémántoknak nevezik.
- D, E (River) – kitűnő fehér
- F, G (Top Wesselton) – finomfehér
- H (Wesselton) – fehér
- I, J (Top Crystal) – gyengén árnyalt fehér
- K, L (Crystal) – árnyalt fehér
- M, N (Top Cape) – gyengén sárgás
- O, P (Cape) – sárgás
- Q, P (Light Yellow) – gyengén sárga
Karát:
A gyémánt súlyegységét jelölő karát (carat, ct) nem azonos az arany ötvözetét jelző karáttal. A gyémánt karát súlya 1913 óta egységesen 200 mg. A drágakövek értékét karátárban határozzák meg, azonban ez nem lineárisan növekszik: pl. egy 2,0 karátos gyémánt akár négyszer annyiba kerülhet, mint 1,0 karátos társa.